A legtöbb egyetemen, főleg a mesterképzéseken már alapkövetelmény, hogy a szakdolgozat kérdőíves vizsgálata matematikai-statisztikai módszerekkel kerüljön kiértékelésre. Röviden: SPSS elemzés . 

Ennek megvalósításához Sajtos László és Mitev Ariel SPSS kutatási és adatelezési kézikönyve nagy segítséget nyújthat! Igaz, a könyv megjelenésekor még lényegesen korábbi verziója volt csak elérhető az IBM kiértékelő programjának, azonban az alapok nem változtak, így hasznos lehet a könyv minden, verziótól független SPSS program használónak. 

Megnézem a könyvet!

dolgozatmegiras@gmail.com  
weboldalunk: Szakdoga Magazin

KÖNYVAJÁNLÓ

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy szakdolgozatuk elméleti részének kidolgozása során blogbejegyzéseket is feldolgoznak, illetve hivatkoznak rá. A blogbejegyzés NEM szakirodalom, és a tartalomjegyzékben sem tüntethető fel!

Természetesen lehet írni arról, hogy X.Y. személy blogjában úgy vélekedett a témáról, hogy... és erre olyan hozzászólások jöttek, hogy..., viszont ezt érdemesebb lenne a gyakorlati részbe belefogalmazni. Ugyanakkor ez esetben is figyelni kell arra, hogy nehogy szó szerint csak bemásoljuk a blogbejegyzés szövegét, azt át kell fogalmazni, mint a szakirodalom esetében! Ellenkező esetben megbukik a dolgozat a plágium vizsgálaton. 

dolgozatmegiras@gmail.com  
Weboldalunk: Szakdoga Magazin

KÖNYVAJÁNLÓ

Anyagot az internetről és a könyvtárból egyaránt beszerezhetsz. Rengeteg kutatás fellelhető már a világhálón, ám fontos, hogy csak és kizárólag megbízható forrást és neves kutató munkáját használd fel. Tehát egy HVG cikk nem forrás! De még a Wikipédia sem! Egy weboldal bejegyzésére pedig csak akkor hivatkozhatsz, ha annak üzemeltetője megbízható forrásnak számít (pl. MNB, KSH). 

Túl sok műre egyébként Bc/BSc-n nincs szükséged, nagyjából 10-15 könyv és az interneten található segédletek egészen biztosan elegendőek lesznek.

A források felkutatásához több   online adatbázis t is használhatsz! Ezek megkönnyítik a dolgodat.

Adatbázisok például:
https://www.matarka.hu/
https://ehm.ek.szte.hu/ehm?p=0

Általában a ...

A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely   adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat az online közösségek kultúrájának vizsgálatához   (Kozinets, 2002). Hogy mit is jelent ez pontosan? A kutatásod során az információk forrását a nyilvánosan elérhető online kommunikációs csatornák adják (pl. Facebook, blog, stb.). Általában a netnográfiával végzet kutatások fő célja az online fogyasztói csoportok gondolkodásmódjának és döntési mechanizmusának megértése, ugyanakkor irányulhat más online tevékenységek feltérképezésére is, mint például az online jelenlévők aktivitásának gyakorisága, bejegyzések minőségének vizsgálata, stb.

Kulturális entrée

Hasonlóan a többi kutatási módszerhez, ez esetben ...

Az alábbiakban a kutatási terv készítésének négy fő lépéséről olvashatsz.

Első lépés

Kutatásba legtöbbször azért vágunk, mert a társadalom valamely kérdése, problémája foglalkoztat minket - na meg persze mert szakdolgozat nélkül nincs diploma :)
• A kutatási terv elkészítése előtt fontos annak a tisztázása, hogy milyen mélységben érdekel minket a probléma, és milyen lehetőségeink vannak a kutatásra. Egy egyetemi házi dolgozat, egy doktori disszertáció, vagy egy nagy ívű társadalomtudományi kutatássorozat más-más előkészületeket igényel.
• Ezek után el kell készítetnünk a kutatásunk vázlatát, és mellé kell raknunk azokat a hipotéziseket, amiket szeretnénk majd megválaszolni, és megvizsgálni a kutatás ...

A Google levelezőszolgáltatása a vírusok terjedésének megakadályozása érdekében nem engedélyezi bizonyos fájltípusok csatolását.

A kártékony programokat terjesztők dolgát ellehetetleníteni ugyan nem lehet, de megnehezíteni igen. A Google ennek érdekében vezet be rendre korlátozásokat. Egyes esetekben a mellékletek nélküli üzeneteket is letiltja a rendszer – amikor olyan tartalmat, képeket vagy linkeket tartalmaznak, amelyek vírust terjeszthetnek –, de a legjellemzőbb mégis a fájltípusok blokkolása.

Az alábbi kiterjesztésű fájlokat sem küldeni, sem fogadni nem lehet a Gmailben.

.ADE, .ADP, .BAT, .CHM, .CMD, .COM, .CPL, .EXE, .HTA, .INS, .ISP, .JAR, .JS, .JSE, .LIB, .LNK, .MDE, .MSC, .MSP, .MST, .PIF, .SCR, .SCT, .SHB, .SYS, .VB, ...

Összetett keresésnek nevezzük, ha a keresőszavakat logikai műveletekkel kapcsoljuk össze vagy ha szűkítő előtagokat írunk a keresőszavak elé, valamint ezek kombinációit.

Logikai kifejezések (AND, OR , NOT) 

Az OK.hu kereső támogatja a logikai kifejezések használatát, tehát nemcsak az egyszerű keresésben, hanem az adatmezőkre (url, text, title) szűkített keresőkifejezésekben is, illetve ezek tetszőleges kombinációiban. A logikai kifejezések zárójelezhetők - tetszőleges mélységben. 

Ha a logikai műveleti jelek bármelyike (AND, OR, NOT) idézőjelek között vagy idézőjelek közötti kifejezésben szerepel, ezt a kereső szövegnek értelmezi, és nem logikai operátornak. Így tehát a "dead or alive" nevű együttesre keresés ...

Az ábrák, táblázatok egyrészt arra jók, hogy szemléletesebbé tegyék a mondanivalót, másrészt fel is lazítják, emészthetőbbé teszik a szöveget. Jó, ha legalább 3-4 oldalanként van egy ábra/táblázat, de persze csak akkor, ha van is értelme az adott helyen. Néhány tipp, hogy mikor érdemes ábrát, táblázatot használni: 

• irodalomfeldolgozásnál, ha találsz egy jó, szemléletes, éppen oda illő ábrát
• ha az irodalmakban fellelhető információkat szeretnéd összefoglalni, rendszerezni, akkor erre egy táblázat alkalmas
• a vállalati működés és a folyamatok bemutatásánál sokat segít az olvasónak egy folyamatábra
• az elemzések eredményeit célszerű táblázatba foglalni, grafikonon ábrázolni vagy más egyéb módon is ...

Egyes felsőoktatási intézményekben előírják a kutatási terv elkészítését és határidőben történő leadását. Ez esetben nem kérdés, hogy a kérdőív vagy a hipotézis van-e előbb, mivel a kutatási tervnek tartalmaznia kell a hipotéziseket is. 

Ha a főiskola/egyetem nem írja elő a kutatási tervet, csak mondjuk a vázlatot, akkor érdemes előbb a hipotéziseket megfogalmazni, és majd csak utána elkészíteni a kérdőívet. Hogy miért? Mert akkor úgy tudod összeállítani a kérdőívedet, hogy minden egyes vizsgált hipotézisre legalább három kérdés (vagy kérdéscsoport) vonatkozzon. Így nem fordulhat elő, hogy egy vizsgált hipotézist csak egyetlen egy kérdés vizsgáljon a kérdőívben. Másrészt pedig megkönnyíti a kiértékelést ...