Egyes felsőoktatási intézményekben előírják a kutatási terv elkészítését és határidőben történő leadását. Ez esetben nem kérdés, hogy a kérdőív vagy a hipotézis van-e előbb, mivel a kutatási tervnek tartalmaznia kell a hipotéziseket is. 

Ha a főiskola/egyetem nem írja elő a kutatási tervet, csak mondjuk a vázlatot, akkor érdemes előbb a hipotéziseket megfogalmazni, és majd csak utána elkészíteni a kérdőívet. Hogy miért? Mert akkor úgy tudod összeállítani a kérdőívedet, hogy minden egyes vizsgált hipotézisre legalább három kérdés (vagy kérdéscsoport) vonatkozzon. Így nem fordulhat elő, hogy egy vizsgált hipotézist csak egyetlen egy kérdés vizsgáljon a kérdőívben. Másrészt pedig megkönnyíti a kiértékelést is,  mert a vizsgált hipotézisek sorrendjében tudod kiértékelni a kérdőívre kapott válaszokat. 

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy gyorsan összedobják a kérdőívet, mert mondjuk sürgeti őket a konzulens, azonban a szakdolgozat írása során nagyon meg tudják nehezíteni a saját dolgukat, ha csak utána találják ki, hogy mik is legyenek a hipotézisek. Arról nem is beszélve, ha nem elegendő a leíró statisztikai kiértékelés, hanem matematikai statisztika számításokat (pl. faktor-analízis, variancia analízis, stb.) is végezni kell a kérdőív kiértékelése során a szakdolgozatban. 

Tehát a megfelelő sorrend egy kérdőíves vizsgálat során: 
    1. Hipotézisek felállítása
    2. Kérdőív összeállítása