Az alábbiakban a kutatási terv készítésének négy fő lépéséről olvashatsz.

Első lépés

Kutatásba legtöbbször azért vágunk, mert a társadalom valamely kérdése, problémája foglalkoztat minket - na meg persze mert szakdolgozat nélkül nincs diploma :)
• A kutatási terv elkészítése előtt fontos annak a tisztázása, hogy milyen mélységben érdekel minket a probléma, és milyen lehetőségeink vannak a kutatásra. Egy egyetemi házi dolgozat, egy doktori disszertáció, vagy egy nagy ívű társadalomtudományi kutatássorozat más-más előkészületeket igényel.
• Ezek után el kell készítetnünk a kutatásunk vázlatát, és mellé kell raknunk azokat a hipotéziseket, amiket szeretnénk majd megválaszolni, és megvizsgálni a kutatás során. (Kérdőíves kutatásnál gyakori hiba, hogy először a kérdőívet készítik el a szakdolgozatírók, nem pedig a hipotéziseket fogalmazzák meg.) 
• Amennyiben a témát nem ismerjük még elég mélyen, fontos elolvasnunk a témának a szakirodalmát, és megismerkednünk a korábbi kutatásokkal, amely a témával kapcsolatos. (Akár még újabb ötleteket is gyűjthetünk.)

Második lépés

A megfelelő felkészülés után három olyan kutatási lépés következik, ami szorosan egymással összefügg. 
• Ezek közül az első a konceptualizáció, a vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének meghatározása. 
• Ezzel párhuzamosan meg kell határoznunk a kutatási módszerünket. Választhatunk kvantitatív survey típusú kutatási módszert, és kvalitatív módszereket is (interjúzás, kísérletek, terepkutatás, stb..), illetve ezek kombinációját. (Pl. mester képzésen már elvárás, hogy több kutatási módszer legyen.)
• A konceptualizálás és a kutatási módszer kiválasztási mellett döntetnünk kell a populációról (kik lesznek a megfigyelési egységeinek), és a mintáról (kiket fogunk megkérdezni a kutatás során). 
• Ha a fogalmainkat meghatároztuk, és a kutatási módszerről döntöttünk, akkor ki kell alakítanunk azokat a konkrét mérési eljárásokat, amelyeket alkalmazni fogunk a kutatásunk folyamán. Ezt szaknyelven operacionalizálásnak nevezik. Ez alapvetően a kutatásban feltett kérdések pontos meghatározását jelenti, például kérdőíves kutatás esetén a kérdések pontos kidolgozását, interjús módszer esetében az interjú vázának megalkotását.

Harmadik lépés

A korábbi pontokon túljutva végre eljutunk a megfigyeléshez. Sok esetben ez jelenti a kutatás egyik leghosszabb időszakát. Komplexebb adatfelvételek esetében a kutatás pontos technikai megszervezése, és kivitelezése, hosszú heteket akár hónapokat is igénybe vehet (például egy antropológiai megfigyelés esetén). 
• Az adatok összegyűjtése után következhet azok feldolgozása. Kérdőíves kutatások esetében a kapott eredmények adatbázisba rendezése a célunk. Online adatgy űjtés során ez gyakorlatilag rögtön rendelkezésünkre áll, de ha papíron kérdezünk, az adatokat rögzítenünk kell. Ugyanúgy rögzítenünk, és összegeznünk kell a kutatási eredményeinket abban az esetben is, ha valamilyen kvalitatív módszerrel végeztük az adatgy űjtést.
• Az adatok rendszerezése után következhet az adatok kielemzése. Ebben a kutatási fázisban próbálunk válaszolni a megfogalmazott hipotéziseinkre, és levonni a kutatásból adódó következtetéseket. Dönthetünk úgy, hogy csak leírása koncentrálunk, de ha adataink engedik érdemes magyarázati modelleket is felállítanunk.

Negyedik lépés

A legutolsó lépés az eredmények felhasználása, a disszemináció. Ez jelentheti, tanulmányok, cikkek, könyvek megjelentetését, konferenciákon való részvételt, különböző típusú előadások megtartását, de a disszemináció körébe tartozik, az adataink megjelentetése, és mások számára is hozzáférhetővé tétele (pl. szakdolgozat formájában).
• A kutatás során még két olyan pont van, amelyre mindenképpen figyelnünk kell. Az egyik a határid ő k kérdése. A határid őket érdemes már a kutatás el őtt rögzítenünk, és azok teljesülését végig nyomon követnünk. Ez különösen akkor fontos, hogy ha a disszeminációnak már el őre ki vannak jelölve az id őpontjai.
• A másik fontos sarokpont a költségvetés kérdése. Ez szintén elsősorban nagyobb kutatások esetében kiemelten fontos, amelyeket elsősorban nem saját erőforrásból valósítanunk meg. Ez nem csak a saját tisztánlátásunkat szolgálja, hanem az esetleges finanszírozók számára is segíti a költéseink áttekinthetőségét.

Forrás: http://igyk.pte.hu/files/tiny_mce/File/kari_projektek/informaciotudaservenyesules/tananyagok/1_alprojekt/KM/02_kutatasmodszertan2_kutatasi_terv.pdf

 dolgozatmegiras@gmail.com
Weboldalunk: Szakdoga Magazin

KÖNYVAJÁNLÓ